Koporsómban kedvre kapok: 
Uccu megint feltámadok! 
Szalonnával, jó hagymával, 
Kibabrálok a halállal. 
Ihajja, itt a régi kedvem! 
Csuhajja, megint legény lettem.

Kik temettek, ha meglátnak, 
Szelit érzik majd a fráznak. 
Könnybe fognak lábadozni 
S pukka-, pukka-, pukkadozni 
Ihajja...

Huzzad cigány! Táncolj gárda! 
Enyim ma a magyar csárda: 
Én vagyok most ott a legény: 
Gazdagszik már minden szegény. 
Ihajja...

A sok rabló jajgat nagyon: 
Megint élő a kujakom! 
Kesereg a gangster horda: 
Törik már a zsivány borda. 
Ihajja...

Ide mellém, jó pajtásom! 
A vén világ sírját ásom! 
Eltemetjük a sok átkot, 
Rittyentünk egy új világot! 
Ihajja...

Meghalok én tízszer, százszor, 
Nem félek én a haláltól. 
De rakhatsz rám hegyet, hatot: 
Míg magyar van: feltámadok 
Ihajja, itt a régi kedvem!

Csuhajja, újból legény lette!

(Ludas Mátyás Füzetek 3., 1934)