Ilyen leromlott és vigasztalan képet mutat ma Kolozsváron az a telek, ahol valaha a Felsőszén utca 49. számú ház állott. Szabó Dezső szülőháza pontosan a gyárkémény helyén volt: "Születtem: 1879. június 10-én a Felsőszén utcában (később: Trefort utca), az egyik egyetemi melléképület gyárkéményszerű nagy kéményében, ferdén szemben a Dunky fényképész villájával." (A telep mai címe: str. Victor Babes 6.)
1930 körül: az írófejedelem törzshelyén, a Philadelphia Kávéházban szivarozik.
1937 decembere: a kiskunhalasi Református Főgimnázium kapujában fogadják az előadás tartására érkező írót.
1939 júniusában négy napot tölt a megszállott Erdélyben: ez életének utolsó erdélyi útja. A fotó Nagyváradon készült róla.
Az 1940-es évek eleje: az akkor még újdonságnak számító Magyar Nemzeti Könyvhét keretében Szabó Dezső az egyik sátornál dedikál
1939 áprilisa: eleget téve az egyetemisták meghívásának, Szabó Dezső Szegedre érkezik, hogy előadásokat tartson. A képen hazautazása előtt látható, az őt búcsúztató fiatalok gyűrűjében.
[Kapcsolódó tanulmány: Péter László: SZABÓ DEZSŐ SZEGEDEN ]
1939. május 23.: a 60 éves Szabó Dezsőt hatalmas ünneplésben részesítik a zsúfolásig megtelt Városi Színházban. Az összes magyar vármegye (az elszakított területen lévők is) elküldte népművészeti ruhába öltözött képviselőit. A képen a díszpáholyban ülő Szabó Dezsőt a szereplők egy része fogja körül. Bal oldalon, fehér reverendában Mécs László, a papköltő ül.
[Kapcsolódó cikk: Budai Balogh Sándor: SZABÓ DEZSŐ ÜNNEP 1939-BEN ]
Talán az utolsó fénykép. A front egyre közeledik Budapesthez, a reménytelen szürkeség, mint láthatatlan köd, ráül a magyar jövőre. "I. Rex Desiderius" 13 000 kötetes könyvtárában rendületlen nyugalommal fogadja az elébe járulókat. Trónja az elmaradhatatlan fonott szék.
Emléktábla a József körút 31/A bejárata felett. (Andrássy Kurta J. alkotását Nagy Ferenc miniszterelnök 1946. október 6-án avatta fel.)
(Képek forrása: Szőcs Zoltán: SZABÓ DEZSŐ EMLÉKKÖNYV [1993.],
221-225. [számozatlan] oldalak)