1929.

Az esztendő első feléről szinte nincs adatunk: visszavonultan él és valószínűleg a MIÉRT?-en dolgozik. Tíz éve már, hogy abbahagyta tanári ténykedését, de nyugdíjaztatásának ügye nem rendeződött, ezért kérvényt ír Horthyhoz, amelyben 12 000 Pengő végkielégítést kér. (Ezt majd jövőre miniszterális szinten elutasítják.) A Sarló pozsonyi székhelyű Urániaszervezete nem hagy fel Szabó Dezső Felvidékre csalogatásával, de az ottani hatóságok nem engedélyezik a hivatalos meghívást: "Meghívása nem kívánatos." 
1929. május 12.: Az első nemzeti könyvnap. Műveivel tele van az ország, a Genius kiadja sok tízezres olcsó kiadásban Az elsodort falut. A kiadója egyre gazdagabb lesz műveitől, ő pedig újból nélkülöz. Ezen a könyvnapon döbben rá, hogy csúnyán rászedték Káldorék, amikor örökös jogon eladta nekik szerzői jogait. Elhatározza, hogy bírósági úton szerzi vissza saját műveinek jogát. 
1929. július 29.: Kosztolányi hírhedt cikke megjelenik A Tollban Az írástudatlanok árulása címmel. Ebben Adyt támadja, jelentőségét és művészetét revideálja felül. Óriási, országos vitát vált ki. 
1929. augusztus: erre reflektál Szabó Dezső is az Irodalmi revű hasábjain: KOSZTOLÁNYI KONTRA KOSZTOLÁNYI. Ez az írás "második legyintése" Kosztolányi felé, de kapcsolatuk ezúttal nem válik feszültté. 
1929. augusztus 2.: Elkezdi nagy -- 11 évig tartó! -- perét a Geniussal: benyújtja keresetlevelét saját szerzői jogainak visszakapása érdekében. 
1929. szeptember: A LELKESEDÉS címmel cikket küld a szlovenszkóiVetésnek. A Sarlósoknak azt üzeni, hogy ő menne ugyan Érsekújvárra, de "nincsen cipője". Erre egy cipőt küldenek neki az egyetemisták. Mivel ezek után sem látogatja meg őket, a Sarlóval való kapcsolata lassan elhalványodik. Viszont régi vágya újból teljesülni látszik: saját folyóiratot indíthat: 
 

1929. október: A Literatúra folyóirat tudni véli, hogy egyik húgának (Irénnek), Szabó Dezsőt diffemáló naplója állítólag létezik és megjelent. (A mai napig nem került elő.) 
1929. október 14., 15., 18., 19., 21., 25.: KORUNK FŐBB PROBLÉMÁI összefoglalócímmel 6 részes előadást tart a Zeneakadémián. Hosszú hallgatás következik: legközelebb csak 4 év múlva tart előadást! 
Ebben a hónapban kitör a híres New York-i tőzsdekrach: gazdasági világválság veszi kezdetét. 
1929 vége felé 200 pengőért titkára közvetítésével eladja Bartók Bélának A VÉGZET ELLEN kéziratát. (Ezt majd csak 64 évvel később, 1993-ban fogja megjelentetni a Magyar Fórum Kiadó.) 
1929. novemberében titokzatosan szellőztetni kezdi, hogy "nagy meglepetést fog okozni". Ennek folyamán 
1929. december 9-én A Reggelben nyilatkozik: "ő lesz Magyarország legmegkiáltottabb hazaárulója", valamint 
1929. december 15-én a Mai Napnak ad interjút és közli: "Coriolánuszi pofonra" készül. Ez el is csattan, amikor 
1929. december 25-én az Esti Kurír karácsonyi számában közli, hogy mivel idehaza olyan sors dukál neki, hogy az éhhalált, a fagyhalált és a teljes mellőzöttséget elkerülje, kénytelen lemondani magyar állampolgárságáról: felveszi a Gheorghe Mille nevet és a román állampolgárságot. Májusra ígéri emigrációját, Bukarestbe költözését és azt, hogy műveit a jövőben román nyelven írja. 
A hatás minden elővárakozást felülmúlt: a honi sajtó a szélső baltól a szélső jobbig nekitámad, mert nem hajlandó itthon éhen halni. 
A román propaganda is megszólalt: nagyon természetesnek és érthetőnek tartják a döntést. Lakással, biztos jövedelemmel várja őt a szabad Románia, csak jöjjön...