In memoriam
Szabó Dezső
AZ ELSODORT ÍRÓ
(Nap Kiadó, 2002.)


(I.) AZ EGÉSZ EMBERÉRT

Szabó Dezső levele Fenyő Miksának

[Sümeg, 1916. december után]

Igen tisztelt barátom!

Pestről visszatérve most kaptam meg visszaküldött kézirataim s leveledet. Én az ilyen elintézést tartom egyedül helyesnek, s az egyedül helyes őszinteséggel felelhetek. Kettőt (Csod. madarak, Meglökött gép) én is elsietettnek találok. De azért ha a Nyugatban eddig megjelent dolgokat két csoportra, közlendők és kevésbé közlendőkre oszthatnók, föltétlenül az utóbbib[a] kellene kerülnie. A másik kettőt határozottan olyannak látom, amit a Nyugatnak kötelessége volna közölnie.

Eljárásotokból logikusan az következik, hogy én a Nyugatnak valami egészen különálló, legnagyobb írója vagyok, szeplőtlen szűz nimbusszal. Nem a kis nyálasok megjelent apró semmiségeire célzok, a Halász Gyulák pomádés hihetetlen laikusságaira, ami vezető helyen jön s a Nyugat jó még köv. számokban kölcsönös bókokkal vitatni, nem a Bartalisok és mások dadogásaira, még nem is a Balázs háborús gatyázásaira. Ezekre nem gondolhatok, mikor magamról beszélek. De az tesz önhitté, hogy egy Babitsot nem tartotok érdemesnek arra, hogy megóvjátok szűznemzéssel született drámai homunculusa, vagy a Poe-Wilde tanár urak által feladott [olvashatatlan szó] stílusgyakorlata közlésétől, szegény [?] Schöpflint nem óvjátok meg, hogy felfedezze mélt. Vargha urat és Heinéhez hasonlítsa. Ezeknél mégiscsak a Nyugathoz, az olyan amilyennek vallott Nyugathoz méltóbb az én két, viccektől féltett cikkem.

Nem ez a két cikkem sorsa bánt, elhelyezem őket máshol s punktum. De szomorú skrupulusaim vannak a jövőt illetőleg. Én szép, illendően kipedert elbeszéléseket, derék regényeket, amiket a Nyugat bőven ad, nem tudok írni. Az is bizonyos, hogy ha 100 évig is írok, azokból mind valami erős azonosság is fog kilüktetni. De éppen ez az, amiért a Nyugatnak kötelessége – lelkiismeretbeli kötelessége – engem is szóhoz engedni. Ez a valami nem zsenialitás, a pesti Nyugat-gyermekek zseniálisabbak. Ez a valami az, hogy természettől adott és hajtott primér tehetség vagyok, akinek megnyilatkozását tanultságon és ügyességen felüli erők szabják meg. Egy Lengyel Menyhért vagy a Nyugat több más hasonló nagy írója tökéleteset szolgáltathat minden zsánerben, minden mérték szerint. Ezeket igazán nem lehet viccelni. De a Nyugat éppen arra az egypár dologra lehet a legbüszkébb, amit leginkább vicceltek. Én csak úgy tudok írni, ahogy tudok, de a legsietősebben kiszaladt dolgom is inkább illik ahhoz az ígérethez, amit a Nyugat adott, mint ezeknek a konfekciós tökéletességeknek a tömege.

Mindaz, amit írok, teljes és egész felelősséggel én vagyok, szertelenségeiben, hibáiban éppen úgy, mint a kvalitásaiban, amik különben, helyes pontról nézve elválaszthatatlanul azonos lelki tények. Tudom, hogy levelemre milyen megjegyzéseket lehet tenni, nem baj. Minden harag nélkül írom, és senkit sem érdekem bántani. De a dolog elég komoly az őszinteségre. Nem is a félelem diktál. Nincs messze az idő, mikor végre kedvező körülmények és több orgánum számára dolgozhatom. És most már egész életem ebbe a munkába tömörül, nagyon élő témáim és mély lelki valóságaim vannak, s minden agyonhallgatás s egyéb baj mellett én egész bizonyos azok közt a nagyon kevesek közt leszek, akik a kor becsületes és mély megnyilatkozásai voltak. De a Nyugat okozhat keserűséget nekem. Ezért kérlek, legyetek szkeptikusak önmagatok ítéleteivel szemben is, igen sokszor a két vagy három olvasóval szemben (kiknek szeme talán már túlságosan egy szemmé társult) az egy írónak van igaza. És talán nem képzelődés az, hogy a Nyugat rendes mértéke nálam nem alkalmazható.

Ha közelebbről kiadtok tőlem egy könyvet, őszinte örömömre lesz. A könyvet így tervezem. Első része Napló s benne lesz: 1. Don K. penitencián 2. Gulliver tovább utazik. 3. Szezám tárulj 4. Megtépászott [!] napló 5. A bujdosó királyfi 6. Damaszkusz felé. Egy rövid előszó fogja megmutatni ezeknek az egységét. A 2-ik részben a köv. elbeszélések lennének: 1. Tanárok. 2. A fordított kukker. 3. Az elfelejtett arc. 4. Az őrült kunyhó. 5. Passio. 6. Danika 7. Béke. A könyv elég vaskos lenne, és így adna helyes képet. Ha szíveskedsz helyeslő választ adni, a gondosan átkorrigált nyomtatott szöveget s az első részt megküldöm. Most 6 heti szabadságot fogok kapni, mit itt töltök, dolgozással pihenve.

Szeretettel üdvözöl

Szabó Dezső

(In memoriam Szabó Dezső – AZ ELSODORT ÍRÓ

[Nap Kiadó, 2002.], 46-48. o.)