Szabó Dezső: 
Paul Fort

Paul Fort a francia költők királyává lett. Verlaine-t kivéve, a Leconte de Lisle utáni költői királyok mind olyan emberek (Mallarmé, Dierx, P. Fort), kiket a külföld nemigen ismer.

Ezt így szokták mondani és így írták a magyar lapok is, igazuk is volt, csakhogy hozzá kell tenni: Franciaországban is ismeretlenek.

És ez természetes. A költők fejedelmét az a szellemi elit választja, melynek tagjai vagy a szimbolista generációhoz tartoznak, vagy annak hatása alatt állanak. Ennek az iskolának a művészete pedig antidemokratikus, elzárkózó, finom árnyalatok, ritka szenzációk művészete. Rostand Aiglonja, Ohnet Lírái eleven életre tudnak ríkatni vagy lelkesítni minden szakácsnét, Rostand-t és Ohnet-t falják a külföldön. A nagyszabású művészet és a demokrácia V. Hugo után eltávolodott egymástól s ki tudja mikor fognak találkozni? Bár a jó jelek nem hiányoznak.

A Ballades Françaises szerzője a szimbolista generációban is a legelvonultabbak közé tartozott: Sois ta chose, laisse penser tes sens, apprends-toi de toi-meme.

E tanítás minden betűje végtelenül jellemző nemcsak Fortra, hanem az egész szimbolizmusra. Laisse penser tes sens. Valóban a szimbolizmus természeti költészete nem más, mint a szenzációknak (mint psych. terminus!) a zenei kifejezése. A romantikus költészetben ideákkal és érzésekkel beszéltek az érzékekhez, a szimbolizmus az érzékek költészete s ezért van mélyebb egyesülésben a természettel:

Toute la nature est au seuil de mon coeur. La terre et le soleil ont la meme cadence rythmée a l'unisson des battements de ma vie! Elle s'ajoute a moi comme une récompense, Quand je laisse mes sens errer de l'astre aux fleurs. La terre et le soleil en moi sont en cadence, Et toute la nature est entrée dans mon coeur.

P. Fort költészete egy sokéletű művész érzékeiben megélt világ költészete. A formát is ő alkotta magának. Ez a forma se nem vers, se nem próza. Ritmikusan folyó szavak, melyek híven követik a lelki állapotot, minden szabálykötöttség nélkül s ebbe a csendes muzsikába ritkán csilingel bele két egymáshoz hajló szó ríme.

1912. 15. szám