1919 augusztusának első napjai már Budapesten találják. Rendkívül aktív közéletet él, szinte a szellemi élet legfőbb irányítójává, legbefolyásosabb tekintélyévé válik. Ezekben a hetekben: 
-- mivel őszintén hiszi, hogy a "két elsikkasztott forradalom után" most végre megvalósulhat a "magyar forradalom", a magyarság megszervezésére egy titkos szervezetet (pártot?) hoz létre Attila utcai lakásán. E szervezetről gyakorlatilag semmit nem tudunk. 
-- irányítja a Propagandaügyi Minisztériumot kb. 6 héten át. (Ez a VIII., Eszterházy u. 30. alatt volt.) -- megalakítja a Magyar Írók Nemzeti Szövetségét (MINSZ), melynek ő lesz az első elnöke. Mint a MINSZ elnöke, hivatalból a Magyar Nemzeti Szövetség vezetőségének tagjává válik. 
1919. augusztus 29.: Költözik. Új lakása: I., Szirtes u. 4/A. II. em. A 4 szobás, hatalmas lakásban jól elfér 10 000 kötetes könyvtára. Gellérthegyi lakása Tóth Árpád szavaival: "kéjlak". 
1919. augusztus 30--31.: Egy székesfehérvári nagygyűlésen előadást tart: kritikus hangon elemzi azokat a nemzetellenes hatásokat, melyeket a zsidóság az elmúlt évtized folyamán kifejtett. Hallgatói között ott van Prohászka püspök is, akit lenyűgöz a "furioso oratore" szónoki képessége. 
1919. szeptember 27.: AZ ÚJ IRODALOM KÜSZÖBÉN, Gondolat 
1919. október 30.: A MAGYAR PROTESTANTIZMUS FELADATA. Előadása a Református Teológián. 
Az induló Ifjak Szava az egyetemi ifjúság hetilapja, melyet kezdetben Szabó Dezső lakásán szerkesztenek, sokat foglalkozik vele, de ő csak 3 írást közöl a lapban, de azt is csak 
1919. november 14. után teheti, amikor a megszálló román csapatok elhagyják Budapestet, ugyanis a román cenzúra betiltotta Szabó Dezsőt! 
 

1919 őszétől erős támadások kezdik érni a hivatalos kormánykörök felől. Ezek mögött főleg Pekár Gyula államtitkár áll, aki rendkívül megsértődött, hogy Szabó Dezső hallani sem akart Írószövetségi tagságáról: ugyanis a tehetséget első számú feltételként szabta meg. 
 

1919. december 10.: A KERESZTÉNYSÉGI ESZME HARCÁRÓL, előadás Székesfehérváron. 
1919. december 14.: A Vígadóban előadást tart a MINSZ feladatairól. 
1920. február 8.: Balassagyarmatra hívják, ahol előadást tart a Területvédő Liga gyűlésén. 
1920. február 21--22.: Sopronban előadásokat tart (kaszinó, illetve Városháza.) 
 

1920 márciusának első napjaiban Szabó Dezsőt (s vele együtt a MINSZ-t), valamint az őt egyedül támogató Magyar Tanárok és Tanítók Keresztény Nemzeti Szövetségét kizárják az MNSZ-ből. 
1920. március 5.: 900 főnyi egyetemista élén a Parlament elé vonul, ahol átadja a numerus clausus sürgős törvénybeiktatását követelő kérvényt. 
1920. március 9.: A MINSZ nagy "írói lakomát" rendez tiszteletére: demonstrálandó, hogy szolidárisak vele az MNSZ elleni fellépésében. Mivel ezidőben kulminál a liberális sajtó országos támadása is, írói és emberi diszkreditálása céljából, 
1920. március 10-én Szabó Dezső kérésére társadalmi bíróság ül össze, hogy színe előtt az író tisztázhassa magát a rágalmak alól. 
1920. március 15.: A Petőfi-szobornál nagy tömeg előtt beszédet mond. 
1920. március 25 körül: Szabó Dezsőt igazolta és fedhetetlennek ítélte meg a társadalmi zsűri, s ezzel részben leleplezték a liberális, kormányzati és zsidó sajtó ármánykodásait: senki nem emelt vádat ellene! 
1920. március 28.: Egy Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME)-küldöttséggelDebrecenbe érkezik, ahol 
1920. április 1-én A ZSIDÓ KÉRDÉS MEGOLDÁSA címmel előadást tart. Ennek keretében Balthazár püspököt is kritizálja. 
1920 májusának közepén a MINSZ egyik gyűlésén tartott beszédében részletesen foglalkozik Pekár Gyulával, a tehetségtelensége miatt minden tehetséget gyűlölő "irodalmi Szamuelly"-nek az ő lejáratására irányuló ténykedéseivel. Pekár azzal fenyegetőzik, hogy a társadalmi bíróság felmentő ítéletét semmisnek tartja és készül a visszacsapásra. De erre csak januárban fog sor kerülni. 
1920 májusa folyamán az államtitkárral folytatott állandó perlekedés miatt idegei kimerülnek és váratlanul Miskolcra, illetve környékére "szökik" a fővárosból. 
1920. május 11. -- június 7.: 12 részes előadássorozat a SZEFHErendezésében: az egész magyar társadalmi és szellemi életet áttekinti. 
1920. május 31.: KERESZTYÉN-E AZ ELSODORT FALU? Előadás a régi Képviselőházban. 
1920. június: KELL A KERESZT, Új Magyar Szemle. A novella miatt "vallásgyalázás" címen feljelenti egy olvasója, de a bíróság ejti az ügyet. Ez időben az Új Magyar Szemlében rendszeresen publikálja novelláit, melyek majd az ÖLJ! kötetben fognak újból megjelenni. 
1920. június 2.: VAN-E A KÁLVINIZMUSNAK JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON? (előadás) 
1920 nyarát Somogyvámoson tölti. Bodor Aladár, illetve Bohuniczky Szefiközvetítésével kerül ide és Hasprai tanító úr jóvoltából beköltözhetett a nyáron üres iskolaépületbe. Itt, a vidéki iskola tantermében írja meg a CSODÁLATOS ÉLET javarészét. A nyár vidám mulatozásokkal és a környéken való kirándulásokkal tarkítva telik. (Eredetileg a MEGERED AZ ESŐ című monumentálisra tervezett regényét kezdte itt írni, de abbahagyta. Ezt a regényt 1922 végéig folyamatosan írogatja majd, de végül torzó marad, s úgy is fog megjelenni.) 
1920 nyarától már nem kétséges senki számára: nyíltan szemben áll a kurzussal. 
1920. szeptember 16.: "...soha vissza nem térni Magyarországra." -- nyilatkozza a Gondolatnak, ugyanis: szeretne Svájcba emigrálni. 
1920. október: EGYENES ÚTON (12 tanulmány), TANULMÁNYOK ÉS JEGYZETEK (13 tanulmány). A két kötet törzsanyaga a korábban aNyugatban, illetve a Huszadik Században közzétett esszékből áll. 
1920. október: Belefárad a MINSZ-en belüli vitákba: lemond az elnökségről, de nem fogadják el lemondását. 
1920. október 29.: A fentiekről valamint arról nyilatkozik Az Estnek, hogy 12 írót kizáratott a MINSZ-ből. "Egy nagy faji, pszihikai egységet" szeretne megvalósítani az Írószövetségen belül. 
1920. október 31.: A Nemzeti Újságnak interjút ad, amelyben kritikusan szólKosztolányi Dezsőről. Ekkor viszonyuk rövid időre megromlik. (Nem költészetének nagyságát, hanem a zsidó sajtóhoz való viszonyát kifogásolta.) Ez az írás számtalan hozzászólást indukál, kivétel nélkül Kosztolányi mellett. E napon a Lónyay utcai Ref. Gimnáziumban ünnepi beszédet tart a reformációról. 
1920. november 9.: NYÍLT LEVÉL BANGHA BÉLÁHOZ. Ebben vitazáróként összefoglalja álláspontját, hogy "miért tréfáltam meg Kosztolányit." Összefoglalja elképzeléseit egy kívánatos, magyar irodalmi életről. 
1920. december 12.: A Lónyay utcai Református Gimnáziumban beszédet tart. 
1920. december 25-től közel 4 hónapon át a Virradat munkatársa. 
1920 végére -- részben a Kosztolányi személyén keresztül bemutatott "kísérlete" következtében kialakult vita miatt -- másodszor is lemond a MINSZ elnökségéről, amit a következő közgyűlés 
1921 januárjának végén "sajnálattal tudomásul vesz". Helyébe Milotay Istvánt választják elnöknek. (A MINSZ lényegében megszűnik.) Alig, hogy lemondott tisztségéről, Pekár Gyula elérkezettnek látta az időt a támadásra: 
1921 januárjában államtitkári befolyásával élve az államkincstárral perbe fogatta Szabó Dezsőt, hogy a forradalmak alatt felvett szerzői díjakat és előlegeket fizesse vissza. (Hasonló procedúrán átesett Babits és Móricz is.) Pekár addig megy, hogy az októberben megjelent két tanulmánykötetének példányait lefoglaltatta. Ennek a nyilvánvalóan politikai okokból ellene szervezett kampánynak lesz majd a következménye 1923-ban a Fellner-ügy, ugyanis a bírósági eljárás rendkívül elhúzódott. 
1921. március 3.: AZ UTOLSÓ KÉT ÉVTIZED IRODALMA, előadás a Gólyavárban. 
1921. március 5.: A KÖZÉPOSZTÁLY MEGSZERVEZÉSE, előadás a Gólyavárban. Ezidőben törzshelye a Centrál Kávéház, ahol fejedelmi módon fogadja az eléje járulókat és a Virradat szerkesztőségétől kiküldöttgyorsíróknak diktálja le vezércikkeit. Ez azért kell, mert olyan fantasztikusan sokat publikál, hogy nincsen ideje papírra vetni gondolatait. 
1921. március 12.: Az újpesti Városháza Dísztermében előadást tart. 
1921. március 18.: Az ÉME szervezésében politikai beszédet tart a budai Vígadóban. 
 

1921. április: A bíróság első fokon elmarasztalja a Pekár-féle perben. 
1921. május 2., 4., 6.: 3 előadás (BALZAC, ZOLA, DOSZTOJEVSZKIJ) az Egyetem téren a SZEFHE javára. 
1921. május 7.: Előadása Cegléden az Uránia moziban. Rendezte a SZEFHE.
1921. júniusától az egész nyarat Nagyvizsnyóban tölti. A Nép számára íródott cikkek javarészét innen küldi. Folyamatosan dolgozik a még tavaly elkezdett MEGERED AZ ESŐ kéziratán is. 
 

1921. augusztus 7.: A Régi Képviselőházban diáknagygyűlésen vesz részt, együtt szónokolnak Gömbös Gyulával. (Életében ez az egyetlen alkalom, hogy Gömbössel közösen lép fel.) 
1921. november 22-től kezdődően a régi Képviselőházban 12 részes előadást tart a XIX. századi líra fejlődéséről. 
1921 legvégén megjelenik az ÖLJ! (12 novella). 
1922. február 26.: TEMETÉS UTÁN, Kecskeméti Közlöny. 
1922. március 5.: A kecskeméti Kisgazdapárt vezetősége hajlandó vállalni programját. 
1922. március 8--13.: 3 előadása a Régi Képviselőházban. 
1922. május: A bíróság másodfokon is elmarasztalja a Pekár-féle perben. 
1922. május 20.: "Irodalmi teára" kap meghívást Horthy Miklóskormányzótól a királyi várba. (Rajta kívül meghívást kapott Ambrus Zoltán, a nagybeteg Gárdonyi Géza, Lampérth Géza, Ritoók Emma, Teleki Sándorné és Vargha Gyula.) Ezzel a gesztussal a kurzus vezetői az utolsó kísérletet teszik, hogy megnyerjék őt a kormányzat és a politika számára. Horthy, hogy jóindulatát bizonyítsa, személyesen jár közbe a kiadásra előkészített PANASZ című tanulmánykötet soron kívüli kinyomtatása érdekében. (Nincs tudomásunk róla, hogy ez alkalmat kivéve Horthyval valaha is beszélt volna.)
1922 nyarát Szigligeten tölti "a Rókarántó alján" és itt írja a PANASZ hosszú előszavát is. 
1922. szeptember 6.: BOLDOG SZIGET címmel regénytervezetbe kezd (elveszett). 
1922 októberében MI A MŰVÉSZET? -- előadássorozat a Régi Képviselőházban. 
1922. november 4.: A MAGYAR KÖZÉPOSZTÁLY HIBÁIRÓL -- előadás a Lónyai utcai Református Gimnáziumban. 
1922 végén végérvényesen feladja a sokkötetesre tervezett MEGERED AZ ESŐ című regény folytatását, melyet a "két forradalom regényének" szánt. A könyv örökre torzó maradt.