1914. szeptember 2.: Tanévnyitó Ungváron. Alighogy megérkezik új állomáshelyére, a háborús felfordulás, a pánik és az itteni viszonyok elborzasztják: "visszamenekül" Sümegre. 
1914. októberében újból -- immár véglegesen -- megérkezik Sümegről. Itteni lakásai: 
-- Dajbós u. 17. Kása postás háza. (Ma már a kis ház nincsen meg, az utca mai neve: Ul. Generala Petrova.) 
-- Dombalja u. és Kálvária u. sarkánál, "Bodnár néni"-nél. Ez valahol a református templom szomszédságában lehetett. (Mai utcanevek: Dombalja u. -- Ul. Gorkovo; Kálvária u. -- Ul. Tyihaja) 
-- Kálvária utca legvégén, egy a temetőbe benyúló két ablakos kis házban. Az épület ma is áll; címe: Ul. Tyihaja 16. 
Egyéb ungvári lakásairól biztos adatok nincsenek. 
Ugyancsak nem pontosítható költözködéseinek időpontja sem. 
A Nyugatban megjelenő írásainak tükrében úgy tűnik, hogy ezen az őszönváltozott át az esszéíró Szabó Dezső szépíró Szabó Dezsővé. A gondtalan, derűs sümegi vidámságot a háború nyomasztó rémségei és az egyre nehezülő körülmények váltják fel. 
 

1915. január: A FRANCIA PSZIHÉHEZ, Huszadik Század. 
1915. február: AZ INDIVIDUALIZMUS CSŐDJE, Huszadik Század. 
1915. március: AZ INDIVIDUALIZMUS CSŐDJE (II.), Huszadik Század. 
A cikk megjelenését követően szakít a Huszadik Századdal. 
1915-ben besorozzák. 
1915 nyarán háromszéki utazást tesz ott élő testvéreinél. Ennek folyamán istentiszteleteket lát el Lécfalva, Cófalva és Nagyborosnyó református templomaiban. Ezt követően soha nem tart többé templomi prédikációt. 
Az esztendő folyamán válik meg jellegzetes bajuszától is. 
 

1915. november: KERESZTELŐRE, (A Tett.) Kassák Lajos felkérésére az induló A Tett folyóirathoz vezércikket ad, amelyben a zászlaját bontogató magyar avantgarde költészetnek ad programot és irányt. S bár Kassákkal évek óta levelezik, ekkor már viszonyuk eléggé elhidegülőben van: kettejük felfogása az irodalomról nem összeegyeztethető. Kassák meg is tagadja Szabó Dezsőtől a LEGFIATALABB IRODALOM című kritikus hangú esszéjének leközlését. Ekkor kapcsolatuk végképp elhidegül. (A tanulmány majd csak 1918-ban fog megjelenni.) 
1915-re Ungváron a háborús állapotok már az elviselhetetlenségig fokozódnak: az oroszok beözönlése reális veszély, olyan közel vannak, hogy ágyúzásuktól remegnek az ablakok. Sebesültek ezreit, halottak százait szállító katonavonatok érkeznek naponta. Hatalmas kolerajárvány tört ki: az iskolákat -- így a Főreált is -- alkalmi hadikórházakká alakították át: a középiskolákat egy épületbe zsúfolva összevonták. Halottak, temetések, vér és szenvedés. Így válik számára Ungvár a "mindent láttató város"-sá. 
Szabó Dezső szinte nyomorog: hitelezői miatt nem mer hazamenni és az Ung-parti Vadaskertben alszik. 
Bizonyítható, hogy AZ ELSODORT FALU egész alapeszméje ekkor és itt Ungváron fogalmazódik meg benne, de idegállapota miatt nem tudja megírni. (A Korona Kávéházban el is kezdi írni -- AZ ELSODORT FALU címen --, de akkor még csak novellának szánja, bár azt sem fejezi be.) 
1916-ban, tanárkodásának 10. éves évfordulóján újból előveszi régi vágya: pályát akar módosítani és pap akar lenni. 
1916 nyarán újból háromszéki utazást tesz. Meglátogatja a Lécfalván tanítóskodó nénjét, Szabó Ilonát és egy napos látogatást tesz Kézdivásárhelyen, lelkész bátyjánál Szabó Jenőnél. 
Soha többé személyesen nem találkoznak egymással! A családjától való elhidegülése totálissá válik és szinte rögeszmeszerű lesz számára családtagjainak kerülése. 
 

1916. második felében szakít a lappal. 
1917. január 12.: Dr. Gulácsy Árpád, a Főreál iskolaorvosa, teljes idegi kimerültsége, valamint általános idegállapota miatt katonai szolgálatra alkalmatlannak minősíti. Ez az orvosi szakvélemény megmentette őt a tényleges behívástól. 
1917 folyamán egy személyes ügyek miatt sértett tanártársa, Bódis Ferenc bepereli őt franciabarát és németeket becsmérlő kijelentéseiért, az ellenség mellett kifejtett propagandáért, (Sz. D. francia nyelvet és irodalmat tanított), és mindenképpen hazaárulási pert szeretne csinálni az ügyből. Az eset veszélyes volt reá nézve, mivel Ungvár frontváros volt és szigorú katonai bíráskodás folyt. Szerencsére ügyét a katonai bíróság a polgári bíróságnak adta át, amely az ügyet bizonyítékok hiányában ejtette. A bírósági hercehurca fokozta az író instabil idegállapotát, aki -- ezúttal saját maga! -- áthelyezését kérte. A minisztérium az ügyet úgy oldotta meg, hogy mindkét tanárt áthelyezte Ungvárról: Szabó Dezsőnek a következő tanévet Lőcsén kellett kezdenie. 
1917 júniusában megjelenik a NINCS MENEKVÉS, első regénye, amelyet saját költségén nyomatott ki Ungváron. 
A regény megjelenését követő első kritikákat Szabó Dezső Lőcsén olvashatja.