A nagyváradi tanár 
1908--1909.

 

1908. április végén érkezik a nagyváradi Főreálba. Előtte néhány napot Budapesten tölt, ahol összefut Balázs Bélával: tőle hallja először nagy dicshimnuszok között Ady Endre nevét. Még mindig helyettes tanár. Első nagyváradi lakása a Kőrös partjánál a Sztaroveczky utcában (ma: bul. Magheru) egy "putri". 
1908. évi nyári vakációját a Váradtól nem túl távoli hegyekben a Fekete-erdőn tölti. Az itteni üveghuta, a nyomor legsötétebb bugyrai szinte beteggé teszik. Szörnyű impressziókkal terhelten visszamenekül Váradra. 
Egy tanár kollegája Hartmann János kölcsönadja neki a Vér és arany kötetet. Ekkor olvas először Adyt és egy életre elkötelezi magát költészetével. Juhász Gyulával személyes kapcsolatba kerül. 
1908. június. 26.: Hosszú levelet ír édesanyjának, melyben összefoglalja a Székesfehérváron körülötte kialakult botrány lényegét. 
1908. őszén új lakásba költözik: Uri utca 31. (ma: str. Portile de Fier), Szalay postatanácsosék házába. 
1909. január 21.: Levelet ír öreg tanárjának, Kovács Dezsőnek Kolozsvárra, támogatását kéri néhány cikkének a Nyugatban való elhelyezéséhez. Ugyancsak ezidőtájt levelet ír Szabó Aladárnak, a budapesti Református Teológiai Egyetem igazgatójának -- kéri, hogy vegyék fel a teológiára. (Elutasítják.) 
Újabb botrány is fenyegeti: egyik rosszul tanuló diákja (Szeghalmy József, V. osztályos) öngyilkos lesz és egy cetlit hagy hátra: "Szabó tanár úr célját érte." Kollégái és összes tanítványai kiállnak mellette és bizonyossá válik a tragédiában való teljes vétlensége. 
1909. március 3.: Kinevezik rendes tanárrá és a IX. fizetési osztályba sorolják. Ugyancsak ehhez a tavaszhoz fűződik a Panka-szerelem története. 
1909. április 9--11.: A húsvéti szünet alatt két napot a nyíregyházi börtönbentölt tavalyi párbajvétsége miatt. 
1909. június 20.: Holnap-társaság impresszionista képkiállítást rendez, ahol fellép Ady is: beszédet tart és négy versét elszavalja. Szabó Dezső ekkor látja és hallja először személyesen Ady Endrét, de itt még nem beszélgetnek. Ady költészetét ekkor már körülbelül egy éve jól ismeri, szereti, propagálja. 

 

Második párizsi útja

1909. július 1-én Bécs érintésével indul Párizsba. A Hotel des Étrangerlegfelső emeletén lakik (Bd. St. Michel és Racine utca sarok). Vidám kirándulásokat tesznek a szintén Párizsban idéző Kuncz Aladárral ésFerencz Sárival. Együtt mennek el pl. a Párizstól délre eső Robinsonba.  
Ellátogat St-Cloudba és Rouenba, majd  
1909 augusztusában bretagne-i körutat tesz: Saint-Michel sziget, Avranches, Saint-Malo (nagy hatással van rá Chateaubriand sírja), Dinan. 
1909 augusztusának végén Párizsból egyenesen Székelyudvarhelyre utazik.