Budai Balogh Sándor:
Szabó Dezső snúrozik

    A morc, kemény és ironikus Szabó Dezső fő kikapcsolódása a kirándulás volt. Négy-öt órás gyalogtúra meg sem kottyant neki. Az 1938-as év különösen gazdag volt kirándulásokban.

    Szabó Dezső és hívei – akik szívesen követték a hosszú, egészséges túrákon – abban az évben megfordultak a Gugger-hegyi Árpád-borozóban, Nagykevélyen, a Normafánál a Kovács vendéglőben, Nagytétényben, a János-hegyen és a Nemzetközi Vásáron. De voltak Kiskunhalason is, és – ahol a mellékelt kép készült – Dömsödön.

    „Szabó Dezső szokása volt, hogy a vendéglőkben azonnal kinézett magának egy szép csirkét és kérte a vendéglőst, hogy azt rántsa ki neki. És rendelt tíz palacsintát” - olvashatjuk titkára, Kiss István naplójában.

    „Ebéd után megkezdődött a játék. Mindig megcsodáltam Szabó Dezső fürgeségét, fáradhatatlanságát, ahogy a fogócskában, a megy a gyűrű vándorútra játékban és a kakasviadalokon részt vett. Imádott snúrozni. Boldog volt, ha nyert egy pár pengőt...” Akkor Szabó Dezső 59 éves volt.

    1938 pünkösd vasárnapján a dömsödi kiránduláson Dezsővel tartott többek között: Antalffyné Fémes-Beck Mária szobrászművész és leánya, Bognár József III éves egyetemi hallgató, Bencze László festőművész, Berentés Antal székesfővárosi tisztviselő, Bódis Ilona és Erzsi, Eötvös Flóra tanítónő, Gonda Ferenc újságíró, Gugi Tibor fogorvos, Jancsó Sári, Hanny Lajos, aki fényképezett, Kardos Béla irodalomtörténész, Kémeri Dezső orvos, Kiss István vámtiszt, Kovács Dezső faipari munkás, Pálfalvi Tibor és Székely Jenő tisztviselők, Szepessy Gyula nyelvész és Schimkó Gyula antikváriumos. Az egyetlen a társaságból, akivel Szabó Dezső tegeződött.

Új Tükör, 1982/37. sz.

[Budai Balogh Sándor: „MEGTÖRÖM A VILLÁMOKAT”
– Tanulmányok, írások Szabó Dezsőről (158.o.);
Püski – Magyar Líra Bt. - Budapest, 2004.]